Finnish spitz— kutyafajta
Finnország nemzeti kutyája, eredetileg jávorszarvas-vadászatra tenyésztve
Más néven: Finnish Spitz, finnish-spitz, Finnish Spitz, finnish-spitz, Finnish Spitz, finnish-spitz
Gondozás és tartás
Jellemzők
Bemutatkozás
Bemutatkozás
A finn spicc kiegyensúlyozott, arányos felépítésű, szinte négyzetes testalkatú kutya, marmagassága általában nem haladja meg az 51 centimétert. Könnyű felismerni rókaszerű fejéről, felálló füleiről, élénk arckifejezéséről és hátára ívelődő, dús zászlós farkáról.
Sűrű, aranyvörös bundája különleges ragyogást ad neki, és a színe soha nem teljesen egysíkú. Mozgása fürge, magabiztos és lendületes. Éber természetű kutya, ezért kiváló jelzőkutya: az idegenekkel szemben óvatos lehet, de nem félénk.
Ez a fajta kifejezetten hangos és sokféle hangadással kommunikál. Finnországban még olyan versenyeket is rendeznek, ahol a legjobb ugatót díjazzák. A finn spicc rajongói általában nem bosszúságnak, hanem a fajta bájos sajátosságának tartják ezt a „jódlizó”, változatos hangú beszédességet.
Okos, érzékeny és sportos kutya, amely szívesen mozog, gyorsan tanul, és erősen kötődik a családjához. Feltűnő megjelenésével és élénk személyiségével igazán különleges, szerethető társ.
Leírás
A finn spicc feltűnő megjelenésű kutya: dús, aranyvörös szőrzete és élénk, rókaszerű arckifejezése igazán különlegessé teszi. Sportos, társaságkedvelő fajta, aki játékos családi társként érzi jól magát, különösen akkor, ha aktívan töltheti az időt a gazdáival. Hazájában, Finnországban ma is használják vadászkutyaként, ezért előfordulhat, hogy hajlamos elkóborolni; biztonságos, bekerített kert ajánlott számára. A finn spicc kölyökből vidám, ragaszkodó és játékos családi kutya válhat, aki éber és védelmező természetével szorosan kötődik szeretteihez.
Leírás
Finnország nemzeti kutyája már jóval az első fajtaszabvány megalkotása előtt is ismert és megbecsült volt. Eredetileg jávorszarvas és medve felkutatására használták, és hangos ugatásával jelezte a vadásznak, ha megtalálta a vadat. Ma főként madárvadászatnál alkalmazzák: ugyanígy kitartó ugatással hívja fel a figyelmet a fákon ülő madarakra, különösen a sűrű erdőkben.
A finn spicc jellegzetes spicc alkatú kutya: ék alakú feje, tömör teste, a testtől elálló fedőszőrzete és a hátára kunkorodó farka van. Élénk, vöröses-arany árnyalatú, fénylő bundája különösen szép és sokak által csodált.
Történet
Történet
Hazájában, Finnországban a finn spiccet Suomenpystykorva néven ismerik, és az ország egyik legkedveltebb kutyafajtája. Úgy tartják, hogy ősei mintegy 3000 évvel ezelőtt érkezhettek a mai Finnország területére a közép-oroszországi vándorló népekkel, akik spicc típusú kutyáikat is magukkal vitték.
Ezeket a korai kutyákat évszázadokon át sokoldalú vadászkutyaként használták. Később egyre inkább a madárvadászatra specializálódtak, és kialakult a finn spiccre ma is jellemző különleges munkamód. Kiváló szaglásával felkutatja a fára menekülő madarat, majd élénk, gyors ugatással és lassú farokcsóválással leköti annak figyelmét. Ugatása rendkívül gyors is lehet, akár percenként körülbelül 160 vakkantást is elérhet. A mozgó farok a sűrű erdőben a vadász számára is jelzésként szolgál, így könnyebb észrevenni, hol dolgozik a kutya. A finn spicc a madarakat fel is riaszthatja, illetve követheti őket, amíg azok fára nem szállnak.
A 19. század végére a fajta fennmaradása veszélybe került. Két lelkes finn fajtabarát, Hugo Roos és Hugo Sandberg sokat tett azért, hogy a finn spicc ne tűnjön el, és munkájuknak köszönhetően a fajta újra megerősödött. A századfordulóra Finnországban már hivatalosan is számon tartották a fajtát. Angliába az 1920-as években kerültek az első példányok, ahol Lady Kitty Ritson, a fajta egyik korai támogatója népszerűsítette a „Finkie” becenevet. Az Egyesült Államokba körülbelül 1960 körül jutott el, és a 20. század végére ott is ismert kiállítási és társas kutyává vált.
Eredeti feladat
Úgy tartják, hogy a mai Finnország területére mintegy 3000 évvel ezelőtt érkező, Közép-Oroszország felől vándorló emberek magukkal hozták spicc típusú kutyáikat. Ezek a kutyák voltak a mai finn spicc elődei, és évszázadokon át sokoldalú vadászkutyaként dolgoztak: emlős vadak és vadmadarak felkutatásában egyaránt segítették gazdáikat.
A finn spicc különösen jellegzetes módon dolgozik madárvadászat közben. Kiváló szaglásával megtalálja a fára húzódott madarat, majd gyors, dallamos ugatással és lassú farokcsóválással leköti a figyelmét. Ezzel szinte „helyben tartja” a vadat, amíg a vadász odaér.
Tudtad?
Tudtad?
A finn spicc finn neve Suomenpystykorva. Régebben „finn ugató madárkutya” néven is ismerték, ami jól utal eredeti feladatára: a vadmadarak jelzésére hangos ugatással.
A fajta ősei a spicc típusú kutyák közé tartoztak, amelyek története több ezer évre nyúlik vissza.
A finn spicc Finnország nemzeti kutyája.
Az 1800-as évek végére a fajta eredeti típusa majdnem eltűnt, mert sok kutyát más fajtákkal kereszteztek. Az 1880-as évektől tudatos tenyésztéssel kezdték megőrizni és helyreállítani a finn spicc jellegzetes küllemét és munkaképességét.
Az első finn spiccek 1927-ben érkeztek Angliába.
Az Egyesült Államokban a fajta kedvelőinek szervezett közössége 1975-ben alakult meg.
Egészség és gondozás
Fajtaklub egészségügyi nyilatkozat
Olvassa el a finn spiccre vonatkozó fajtaklub-egészségügyi tájékoztatót.
Egészségi megjegyzések
A finn spicc általában egészséges, ellenálló fajta. Mint minden kutyánál, náluk is előfordulhatnak bizonyos örökletes vagy életkorral összefüggő problémák, például csípőízületi diszplázia vagy szembetegségek. Ezek nem érintenek minden egyedet, és a legtöbb finn spicc jó egészségnek örvend, különösen felelős tenyésztés, rendszeres állatorvosi ellenőrzés, megfelelő táplálás és elegendő mozgás mellett.
Egészség
A finn spicc általában egészséges fajta, különösen ott, ahol a tenyésztés során nagy figyelmet fordítanak az örökletes problémák kiszűrésére. Az Egyesült Államokban és Kanadában viszonylag kevés súlyos egészségügyi gond fordul elő ennél a fajtánál.
A felelős tenyésztők a tenyésztésbe vont kutyákat többek között térdkalács-, könyök-, csípő- és szemvizsgálatokkal ellenőriztetik, és az érintett kutyák aránya alacsony. Kölyök vásárlásakor érdemes részletesen beszélni a tenyésztővel a növekedés alatti helyes gondozásról. Fontos lehet például a túl megerőltető mozgás kerülése, valamint az ivartalanítás időzítésének átgondolása: ennél a fajtánál gyakran javasolják, hogy a beavatkozással várjanak a teljes testi érettségig, ami körülbelül 3–5 éves korra tehető.
Táplálkozás
A finn spicc anyagcseréje nagyon hatékony, ezért könnyen felszedheti a pluszkilókat, ha túl sok ételt kap. A megfelelő testsúly megőrzéséhez jó minőségű száraz kutyatáp általában jól beválik, az adagokat pedig érdemes a kutya korához, aktivitásához és állapotához igazítani.
A jutalomfalatok hasznosak lehetnek a tanítás során, de csak mértékkel adjuk őket, mert gyorsan növelhetik a napi kalóriabevitelt. Az asztali maradékokat jobb ritkán vagy egyáltalán nem adni, különösen kerülni kell a főtt csontokat és a zsíros ételeket. Mindig tájékozódjunk arról, mely emberi ételek biztonságosak a kutyák számára, és melyek veszélyesek.
Ápolás
A finn spicc szőrzete természetes hatású, viszonylag könnyen ápolható; sok gazda úgy tartja, hogy elég „megmosni és hordani”. A bundát általában nem szükséges formára nyírni, a bajuszt sem ajánlott levágni. Legfeljebb a mancsok körüli szőr igazítása lehet indokolt.
A mindennapi ápoláshoz többnyire elegendő, ha a szőrzetet enyhén benedvesítjük, majd két-három naponta átkeféljük egy tűkefével. A forró levegős szárítás kerülendő, mert kiszáríthatja a fedőszőrt. Vedlési időszakban, amely általában évente kétszer jelentkezik, a napi kefélés sokat segít. Ilyenkor egy fürdetés, majd hűvös levegős szárítás és alapos átkefélés felgyorsíthatja az elhalt aljszőr eltávolítását. Jó minőségű fésű és slicker kefe különösen hasznos lehet az aljszőr kiszedéséhez.
Az ivaros szukáknál a vedlés gyakran erőteljesebb. Ivartalanított szukáknál a bunda puhábbá és tömörebbé válhat, ezért több ápolást igényelhet.
Mozgás
A finn spiccet eredetileg arra tenyésztették, hogy sűrű erdőkben akár egész nap dolgozzon vadászkutyaként, ezért jó állóképességű, mozgékony fajta. Emiatt fontos számára a biztonságosan, stabil kerítéssel körbezárt udvar, ahol felügyelet mellett mozoghat.
Nem való olyan tartásra, ahol elszigetelik a családjától. Erősen kötődik az embereihez, és akkor érzi magát igazán jól, ha része a mindennapi életüknek.
Mozgásigénye közepesen magas. A napi séta mindenképpen ajánlott, legyen az rövidebb vagy hosszabb, mindig pórázon. Számára már maga a közös séta is örömteli elfoglaltság, és segít megőrizni testi-lelki egyensúlyát.
Nevelés és tanítás
A finn spicc nagyon okos kutya, ezért a tanítása néha kihívást jelenthet. A legjobban a rövid, játékos foglalkozások működnek nála, sok dicsérettel és jutalmazással. Sok egyednél az étel különösen erős motivációt jelent. Ha elfáradt vagy elege van a gyakorlásból, azt általában egyértelműen jelzi. Kölyökkorban érdemes minél előbb elkezdeni a szocializációt és az alapvető engedelmességi tréninget, akár kölyökkutya-tanfolyam segítségével.
Tenyésztés előtti szűrések
Általános jó gyakorlat, hogy a tenyésztésbe vont kutyákat még a párosítás előtt egészségügyi szűréseknek és szükséges genetikai vizsgálatoknak vetik alá. Az elérhető adatok szerint ezek a problémák ennél a fajtánál különösen fontosak lehetnek, ezért a felelős tenyésztésben ezt érdemes alapkövetelményként kezelni.
A genetikai változatosság megőrzése szintén nagyon lényeges. A túl közeli rokonságú egyedek párosítása növelheti az öröklődő problémák kockázatát, ezért a származás és az egyedek rokonsági foka is fontos szempont a tenyésztés megtervezésénél.
Ha egy adott kutya vizsgálati eredményeire kíváncsi, érdemes megnézni a rendelkezésre álló DNS- vagy szűrővizsgálati eredményeket. A leendő alom szüleinél az is hasznos lehet, ha ellenőrzik a beltenyésztettségi mutatót, mert ez segít felmérni a párosítás genetikai kockázatait.
DNS-tesztelés
Jelenleg ehhez a fajtához nem kínálunk külön fajtaspecifikus DNS-tesztcsomagot, de többféle egyedi DNS-vizsgálat közül választhatsz. Ha szeretnél többet megtudni, és megnéznéd a teljes kínálatot, kattints ide.
Egészséges tenyésztés
2025 folyamán átfogó felülvizsgálatot végeztünk a fajtatiszta kutyák egészségével kapcsolatos munkánkról, és ennek alapján egy új szemléleti keretet dolgoztunk ki az egészséges tenyésztés támogatására. Ez a megközelítés a tenyésztési döntéseknél minden olyan egészségügyi és jóléti szempontot figyelembe vesz, amely bármely kutyafajtánál vagy kutyatípusnál fontos lehet, és továbbviszi a korábbi fajtaegészségügyi tervek céljait.
A keret három fő területre összpontosít: - beltenyésztés és genetikai sokféleség - testfelépítés - fajtára jellemző betegségek és általános jóllét
Ennek a rendszernek az előnye, hogy azonos kihívással küzdő fajtákat együtt lehet kezelni, így célzottabb támogatás nyújtható, a tenyésztői közösségek pedig hasznos tapasztalatokat és tudást oszthatnak meg egymással. A korábbi egészségügyi és megőrzési tervekben szereplő intézkedések és prioritások fokozatosan ebbe az új keretbe kerülnek át.
További információk később is elérhetők lesznek, ahogy a megközelítés fejlődik és egyre inkább alkalmazhatóvá válik az Affenpinscher fajtára is.
További egészségügyi információk
Ha kérdése van az ausztrál terrier egészségével kapcsolatban, vagy aggálya merül fel egy konkrét egészségi problémával kapcsolatban, érdemes állatorvoshoz fordulnia. Hasznos segítséget jelenthet az adott fajta egészségügyi felelőse is, aki a fajtaklubokkal együttműködve a fajta egészségének és jólétének képviseletével foglalkozik. Ő az egészséggel kapcsolatos kérdésekben kapcsolattartóként működik, és szükség esetén a fajta érdekében egyeztet az illetékes szervezetekkel. Az elérhetőségekről a tenyésztési és egészségügyi támogató csapat tud tájékoztatást adni.
További tenyésztési információk
Jelenleg ehhez a fajtához nem tartoznak további, külön fajtaspecifikus tenyésztési korlátozások.
Az egészségügyi információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik az állatorvos szakmai tanácsát.
Gyakori kérdések
- Milyen nagyra nő a Finnish spitz?
- A Finnish spitz mérete: Kan: 44–51 cm, szuka: 39–46 cm, Kanok: kb. 11–15 kg; szukák: kb. 9–13 kg..
- Mennyi ideig él egy Finnish spitz?
- A Finnish spitz várható élettartama: 13-15 év.
- Mennyi mozgást igényel a Finnish spitz?
- A Finnish spitz mozgásigénye: High Energy.
- Családba való a Finnish spitz?
- A Finnish spitz gyerekekkel való összeférhetősége: Good With Children.
- Sokat vedlik a Finnish spitz?
- A Finnish spitz szőrhullása: Moderate.
- Milyen a Finnish spitz temperamentuma?
- Jó természetű, barátságos és élénk.
Fajtaszabvány
Bevezetés
Finn törpespicc
A fajtaszabvány annak leírása, milyen az ideális küllemű, viselkedésű és felépítésű egyed. Fontos, hogy a kutya egészséges, jól használható és kiegyensúlyozott legyen; a túlzásokat és a szerkezeti hibákat kerülni kell. Ha egy tulajdonság kívánatos, abból is csak a megfelelő mérték számít. Olyan jellegzetesség vagy szín, amely nem elfogadható, nem lehet előnyös a bírálat során.
Általános megjelenésében a kanok általában nagyobbnak és dúsabb szőrzetűnek tűnnek, mint a szukák. Tartása magabiztos. Egész külseje, különösen a szeme, a füle és a farka élénk, figyelmes kutyát sugall. Kompakt, szikár, közepes csontozatú vadászkutya, semmiképp sem durva megjelenésű.
Jellemzői között szerepel a vadászkedv, a bátorság, amelyet óvatosság kísér, továbbá a hűség és az intelligencia. Temperamentuma éber, élénk, barátságos, ugyanakkor önálló.
Feje közepes méretű, tiszta vonalú, hosszabb, mint széles. A homlok enyhén ívelt, a stop mérsékelt. Az orrnyereg keskeny, felülről és oldalról nézve is fokozatosan keskenyedő. Az orr fekete. Az ajkak feketék, feszesek és vékonyak. Szeme közepes méretű, élénk, lehetőleg sötét. Mandula alakú, fekete szemhéjszegéllyel, kissé ferdén tűzött, a külső szemzug enyhén felfelé emelkedik. Füle kicsi, felálló, hegyes végű, finom tapintású és jól mozgatható.
Állkapcsa erős, szabályos, teljes ollós harapással, vagyis a felső metszőfogak szorosan fedik az alsókat, és derékszögben illeszkednek az állkapcsokhoz.
Nyaka izmos, közepes hosszúságú, felesleges bőr és zsírtöbblet nélkül. Kanoknál a dús gallér miatt rövidebbnek tűnhet. Előteste erős és egyenes. Törzse közel négyzetes. Háta egyenes és erős, mellkasa mély, hasa enyhén felhúzott. Far- és hátulsó végtagjai erősek, a térdízület mérsékelten szögellt, a csánk közepes szögelésű. Mancsai lehetőleg kerekek.
Farka dús zászlójú, tövéből erőteljesen ívelt, előre és lefelé, majd hátrafelé hajlik, végül a combhoz simul, a hegye a comb középtájékáig ér. Kinyújtva a farok csontja általában a csánkízületig ér.
Mozgása könnyed, rugalmas, gyors és elegáns, jó lendülettel.
Szőrzete a fejen és az elülső lábak elején rövid és simuló, a testen és a hátulsó lábakon valamivel hosszabb, félig felálló, a nyakon és a háton merevebb. A vállakon a fedőszőr lényegesen hosszabb és durvább, különösen a kanoknál. A comb hátsó részén és a farkon a szőr hosszabb és sűrűbb. Nyírás nem megengedett, még a bajuszé sem. Az aljszőrzet rövid, puha és sűrű.
Színe a háton vörösesbarna vagy vörösarany, lehetőleg élénk árnyalatú. A fül belső oldalán, az arcon, a pofán, a mellkason, a hason, a lapockák mögött, a lábak belső oldalán, a combok hátulján és a farok alsó részén világosabb árnyalatok jelennek meg. Az aljszőrzet is világosabb tónusú, amitől a bunda ragyogó hatású. A mellkason legfeljebb 1,5 cm széles keskeny fehér csík elfogadható. Az ajkakon néhány fekete szőrszál, valamint a háton és a farkon elszórtan előforduló fekete hegyű szálak megengedettek. A kölykökben lehetnek fekete szőrszálak, amelyek életkorral csökkennek, a farokon azonban a fekete szín tovább megmaradhat. Minden más szín vagy színkombináció elfogadhatatlan.
Marmagassága kanoknál 43–50 cm, szukáknál 39–45 cm. Testsúlya 14–16 kg.
Minden eltérést hibának kell tekinteni, és a hiba súlyosságát annak mértéke, valamint a kutya egészségére és jólétére gyakorolt hatása alapján kell megítélni.
Megjegyzés: a kanoknak két, láthatóan normális, teljesen fejlett herével kell rendelkezniük, amelyek a herezacskóba süllyedtek.
Fontos tudnivaló leendő kölyökvásárlóknak: a fajtaszabvány az ideális típust írja le. Az ebben szereplő méretek tájékoztató jellegűek, ezért előfordulhat, hogy egy kutya valamivel nagyobb vagy kisebb lesz a megadott értékeknél.
Fajtaszabvány összefoglaló
A finn spicc fajtaideálja egy élénk, rókaszerű megjelenésű, arányos és fürge kutyát ír le. Testfelépítése inkább négyzetes, vagyis a marmagasság és a test hossza közel azonos. Nem nehézkes, de nem is finom csontozatú: közepesen erős, izmos, jó egyensúlyú kutya, amelynek egész megjelenése éberséget és mozgékonyságot sugall.
A kanok általában erőteljesebb, határozottabb megjelenésűek, a szukák finomabbak, de mindkét nemnél fontos a kiegyensúlyozott, természetes felépítés. Az ideális marmagasság kanoknál körülbelül 44–51 cm, szukáknál körülbelül 39–46 cm. A testsúlynak mindig a magassággal és a csontozattal kell összhangban lennie.
A fej tiszta vonalú, ék alakú és rókára emlékeztető. Felülről és elölről nézve a pofa fokozatosan keskenyedik az orr felé. A koponya a fülek között viszonylag lapos, a stop jól érzékelhető, de nem túlzott. A szemek mandula alakúak, kissé ferde metszésűek, sötétek, élénk és figyelmes tekintetet adnak. A szemhéjszélek sötétek. A fülek kicsik, hegyesek, magasan tűzöttek, felállók és nagyon mozgékonyak, ami fokozza a fajta éber arckifejezését. Az orr fekete, az ajkak feszesek és sötét pigmentűek. A kívánatos harapás ollós.
A nyak izmos, jól illeszkedik a vállakhoz, és a dús szőrzet, különösen kanoknál, rövidebbnek mutathatja. A hát egyenes és erős, a test rövid, tömör, jó izomzattal. A mellkas mély, de nem túlzottan széles; a bordák megfelelően íveltek. A has enyhén felhúzott, az ágyék rövid és feszes.
A farok a fajta egyik jellegzetes vonása. Magasan hordott, dús szőrű, a hát fölé vagy oldalra ívelten kunkorodik, és a comb felé simul. Fontos, hogy természetesnek hasson, és illeszkedjen a kutya összképéhez.
Az elülső végtagok egyenesek, párhuzamosak, közepes csontozatúak. A vállak jól hátranyúlók, a könyökök a testhez simulnak. A mancsok kerekdedek, tömörek, jól ívelt ujjakkal. A hátulsó végtagok erősek és izmosak, mérsékelt szögelléssel, hogy biztosítsák a gyors, rugalmas mozgást. Hátulról nézve a lábak párhuzamosak.
A mozgás könnyed, gyors és élénk. A finn spicc nem nehéz járású kutya: lépései fürgék, hatékonyak, a hátvonal mozgás közben is stabil marad. Gyorsabb tempónál a lábak a test középvonala felé közelíthetnek, ami természetes jelenség a hatékony mozgás során.
A szőrzet kettős. A fedőszőr egyenes, hosszabb és kissé elálló, tapintása határozottabb, míg az aljszőrzet rövid, puha és sűrű. A fejen és a lábak elülső részén a szőr rövidebb, a nyakon, a combokon és a farkon dúsabb. Kanoknál gyakran látványosabb gallér alakul ki. A fajta természetes megjelenésű; a túlzott nyírás vagy formázás nem illik hozzá.
A kívánatos szín az aranyvörös különböző árnyalataiban jelenik meg, a világos mézszíntől a mélyebb vöröses tónusokig. Az aljszőrzet általában világosabb, ami élénk, ragyogó összhatást ad. Előfordulhat néhány fekete szőrszál, különösen a hát vagy a farok környékén, illetve sötétebb árnyalat a szájszegletnél. Kisebb fehér jegy a mellkason vagy a lábujjakon elfogadható, de a nagy kiterjedésű fehér foltok nem kívánatosak. A kölykök gyakran sötétebbek, és a végleges vöröses szín fokozatosan alakul ki.
Jellemében a finn spicc élénk, bátor, figyelmes és barátságos. Eredetileg vadászkutya, ezért gyors reakciójú, éber és gyakran hangjelzéssel kommunikál. Idegenekkel szemben lehet kissé tartózkodó, de nem lehet félénk vagy agresszív. A fajtaideál egy magabiztos, vidám, intelligens kutyát ír le, amely egyszerre őrzi természetes vadászkutya-ösztöneit és kiegyensúlyozott családi társ marad.
A finn spitz összhatása élénk és figyelmes. Szilárd, kompakt felépítésű, közepes csontozatú vadászkutya, amely nem hat durvának. A kanok általában valamivel nagyobbak és dúsabb szőrzetűek, mint a szukák. Jellegzetes, határozott tartása van, és a tekintete, fülei, valamint magasan hordott farka is az éberségét, élénkségét hangsúlyozza.
Szín és megjelenés
A finnspicc számára nincs külön nem fajtaszabvány szerinti színregisztrációs lehetőség.
A fajtaszabványban elfogadott színek közé ebben a fajtában a vörös és a vörös arany árnyalatai tartoznak.
Az „egyéb” megjelölés akkor használható, ha a kutya színe jelenleg nem ismert vagy nem szerepel a fajtaszabványban, illetve a nem fajtaszabvány szerinti listán. Ilyenkor általában további egyeztetésre van szükség a helyes színbesorolás megállapításához.
Nem fajtaszabvány szerinti színről akkor beszélünk, ha a szín nem elfogadott a fajtaszabványban. Előfordulhat, hogy egyes kutyák ilyen színűek, de általában olyan egyedet érdemes választani, amely minden szempontból megfelel a fajta jellegének.
A szín fontos tényező lehet, de kutya választásakor mindig az egészség és a temperamentum legyen az első.
Színek
Jelölések
További információ
Galéria
Források: AKC, The Kennel Club. Magyar fajtáknál: MEOESZ.