Kínai kopasz kutya— kutyafajta

A kínai meztelen kutya élénk, éber, kistestű fajta, amely általában körülbelül 28–33 cm magas. Két változata ismert: a szőrtelen és a szőrös, úgynevezett powderpuff. A szőrtelen típus bőre sima és puha, szőrzet főként a fején, a farkán és a lábvégein található. A powderpuff változatot finom, selymes, puha szőr borítja.

A szőrzeten kívül a két változat nagyon hasonló. Mindkettő könnyed, elegáns felépítésű, finom csontozatú kutya, amely kecsesen mozog. Természetük vidám, játékos és szeretetteljes; erősen kötődnek a családjukhoz, és szívesen vannak az embereik közelében. A szőrtelen változat előnye, hogy alig vedlik, és általában nincs jellegzetes „kutyaszaga”. Mindkét típus figyelmes, érzékeny társ, aki jól ráhangolódik a gazdájára és a családi élet ritmusára.

Ha egy kínai meztelen kutyával sétálsz, szinte biztos, hogy sok kíváncsi pillantást kapsz, és előbb-utóbb valaki megkérdezi: „Milyen kutya ez?” A fajta szőrtelen változatán a fejen, a farkon és a mancsokon található szőr, a test többi részét pedig sima, gyakran rózsaszínes és foltos bőr borítja.

A kínai meztelen kutya azonban jóval több, mint különleges megjelenésű társ. Ősi eredetű fajta, amelyet egykor hajókon is tartottak rágcsálók irtására, ma pedig elsősorban szeretetteljes családi kutyaként ismert. Kedves, játékos és rendkívül ragaszkodó, ezért akkor érzi magát a legjobban, ha a gazdái közelében lehet.

A szőrtelen változat bőre külön figyelmet igényel: napos időben fényvédelemre lehet szüksége, és érdemes rendszeresen ellenőrizni, nem jelentkezik-e irritáció, kiütés vagy allergiás reakció.

A kínai meztelen kutya eredete egészen a Han-dinasztia koráig vezethető vissza Kínában, ahol a fajta nagyobb termetű változatait vadászatra is használták. Ez egy jó példa arra, amikor egy eredetileg munkára szánt kutyafajta kisebb méretűvé alakult.

A fajta neve a szőrtelen változat jellegzetes szőrnövésére utal: a fejen induló, a nyakon végigfutó és a marig érő finom szőrcsík egyfajta tarajt alkot. A lábujjakat kis szőrcsomók takarják, a farok végét pedig puha zászló díszíti. A teljes szőrzetű, úgynevezett Powder Puff változatot ezzel szemben teljes egészében finom, fátyolszerű szőrzet borítja.

A kínai meztelen kutya eredete nagyon régre nyúlik vissza, ezért a fajta kialakulásáról csak valószínű feltételezések alapján beszélhetünk. Úgy tartják, hogy az ókorban Afrikából nagyobb termetű, szőrtelen kutyák kerültek Kínába, ahol több nemzedéken át tartó tenyésztéssel fokozatosan kisebb méretűvé alakították őket. A kínai tenyésztők híresek voltak a kistestű kutyák kialakításáról, és ez a szemlélet más ismert ázsiai fajták történetében is megjelenik.

A kínai kereskedőhajókon ezek a kutyák hasznos útitársak voltak. Kiváló patkányfogóként tartották őket, ami különösen fontos szerep volt a hajókon, ahol a rágcsálók betegségeket terjeszthettek és kárt tehettek a készletekben. A tengerészek révén a fajta számos kikötőbe eljutott, és egy időben „kínai hajókutyaként” is ismertté vált.

Utazásai során a kínai meztelen kutya különböző vidékeken bukkant fel, többek között Egyiptomban, Törökországban és Dél-Afrikában is. Helyenként sajátos helyi változatai alakultak ki. A felfedezések korában európai utazók és hajósok Közép- és Dél-Amerika, Ázsia és Afrika kikötővárosaiban is beszámoltak hasonló, kistestű szőrtelen kutyákról.

Az Egyesült Államokban a fajta ismertté válásában két nő játszott különösen fontos szerepet: Ida Garrett újságíró és Debra Woods tenyésztő. Az 1880-as évektől kezdve évtizedeken át dolgoztak azon, hogy a kínai meztelen kutya nagyobb figyelmet kapjon. Garrett írásaival és előadásaival népszerűsítette a fajtát, Woods pedig tudatos tenyésztési munkájával és gondosan vezetett feljegyzéseivel járult hozzá a fejlődéséhez.

A fajta különleges külseje sok becenevet ihletett az idők során. Az egyik legismertebb a „Dr. Seuss-kutya”, amely arra utal, hogy a szőrtelen változat játékos, mesebeli megjelenése sokakat a híres illusztrátor fantáziavilágának különös figuráira emlékeztet.

A kínai meztelen kutya története olyan régre nyúlik vissza, hogy eredetéről csak feltételezésekre támaszkodhatunk. Úgy tartják, hogy az ókorban Afrikából származó, nagyobb termetű szőrtelen kutyák kerülhettek Kínába, ahol hosszú időn át tartó tenyésztéssel kisebb méretűvé alakították őket.

Kínai tengerészek gyakran vitték magukkal ezeket a kutyákat a hajóutakra, ezért a fajta egy időben „kínai hajókutyaként” is ismert volt. A fedélzeten hasznos társak voltak: ügyesen fogták a patkányokat, ami különösen értékessé tette őket a tengeri utazások során. A kikötőkben a tengerészek egymás között is cserélték és továbbadták őket, így a kínai meztelen kutya a világ számos tájára eljuthatott.

A kínai meztelen kutya fajtaszabványa az ideális küllemet, viselkedést és felépítést írja le, valamint azt is, milyen tulajdonságok segítik, hogy a fajta egészséges és jól működő maradjon. A legfontosabb a jó általános állapot és az arányosság: a túlzott, a szélsőséges vagy az egészséget rontó jegyek nem kívánatosak. Ha egy kutya olyan tulajdonságot mutat, amely a szabvány szerint elfogadhatatlan, azt nem szabad előnyben részesíteni.

A fajta összességében kicsi, élénk és kecses megjelenésű. Csontozata közepes vagy finom, teste szőrtelen, a szőr általában csak a fejen, a lábakon és a farkon található; a porpelyhes változatot finom, fátyolszerű szőrzet borítja. Két jellegzetes típusa ismert: az egyik könnyedebb, szárazabb alkatú és finom csontozatú, a másik zömökebb, erőteljesebb testfelépítésű. Természete vidám, és nem lehet agresszív vagy gonosz.

A fej enyhén ívelt, megnyúlt formájú. Az arc száraz, finoman metszett, laposabb oldalsó vonalakkal, az orr irányába fokozatosan keskenyedve. A stop mérsékelten kifejezett, de nem túl erős. A fejbőr sima, nem lehet rajta túl sok redő. A pofa nem hegyes, inkább finoman elkeskenyedő, az ajkak feszesek és vékonyak. Az orr fontos, jól látható rész, keskeny, a pofához illően, és bármilyen színű lehet. Az ideális bóbitaszőrzet a stopnál indul, és a nyak felé elvékonyodva fut le; a dús, hosszú bóbita előnyös, de a ritkább is elfogadható.

A szemek sötétek, szinte feketének hatnak, közepes méretűek, mandula alakúak, és egymástól távol ülnek. Kis vagy közepes fehér rész látható, de minél kevésbé feltűnő, annál jobb. A fülek alacsonyan tűzöttek, nagyok és felállóak; a porpelyhes változatnál a lelógó fül is megengedett.

A harapásnak szabályos, ollós záródásúnak kell lennie. A szőrtelen változatnál természetes előfordulás lehet, hogy a szemfogak enyhén előre állnak, és emiatt nem kell büntetni a teljes fogazat hiányát. A nyak hosszú, száraz, lebernyeg nélkül, elegánsan illeszkedik a vállhoz, mozgás közben pedig magasan hordott és enyhén ívelt.

Az elülső rész tiszta vonalú. A vállak jól fekvőek, a lábak hosszúak és karcsúak, a test alatt helyezkednek el. A könyökök közel simulnak a törzshöz, az elülső lábközép finom, de erős, többnyire majdnem függőleges. A mancsok nem fordulhatnak befelé vagy kifelé.

A törzs közepesen hosszú vagy hosszabb, rugalmas. A mellkas meglehetősen széles és mély, de nem hordó alakú. A szegycsont nem lehet túl hangsúlyos, a hasvonal mérsékelten felhúzott. A hátulsó rész izmos, a far lekerekített, az ágyék feszes. A térdek erősek és jó hosszúságúak, a hátsó végtagok szögezettségének olyan egyensúlyt kell adnia, hogy a hát vonala mozgás közben is szinte egyenes maradjon. A hátsó lábak egymástól távol állnak.

A lábfejek hosszúak és keskenyek, úgynevezett nyúllábas formájúak. A karmok bármilyen színűek lehetnek, és közepesen hosszúak. A „zoknis” szőrzet ideálisan csak az ujjakra korlátozódik, nem nyúl fel a lábközép fölé. A mancsok ismét csak nem fordulhatnak se be, se ki.

A farok magasan tűzött, mozgás közben felfelé vagy kifelé ívelhet. Hosszú, elvékonyodó, többnyire egyenes, nem kunkorodik és nem csavarodik oldalra. Nyugalomban természetesen lefelé lóg. A zászlós szőrzet a farok alsó kétharmadán legyen hangsúlyos; a ritkább díszítés is elfogadható.

Mozgása hosszú lépésű, gördülékeny és elegáns, jó előrenyúlással és erőteljes hátsó tolással. A szőrzet a bőrön kívül többnyire nem borít nagy összefüggő területeket. A bőr finom tapintású, sima, meleg érzetű. A porpelyhes változatnál az aljszőrzetet lágy, hosszú fedőszőrzet fedi, ez a fátyolszerű bevonat a fajta egyik fontos jellemzője.

A fajta bármilyen színben vagy színkombinációban előfordulhat, kivéve a merle mintázatot, amely nem elfogadott. A kívánatos marmagasság kanoknál nagyjából 28–33 cm, szukáknál 23–30 cm. A testsúly nagyon eltérő lehet, de nem haladhatja meg az 5,4 kg-ot.

A standardtól való eltérések hibának számítanak, és a hiba súlyossága attól függ, mennyire tér el az ideálistól, illetve milyen hatása van a kutya egészségére és jólétére. A kanoknak két, szemmel láthatóan szabályos, teljesen leereszkedett herével kell rendelkezniük.

A kölyökkutya-vásárlóknak érdemes tudniuk, hogy a megadott méretek iránymutatók: egy felnőtt kutya lehet valamivel kisebb vagy nagyobb is az itt leírtaknál.

A kínai meztelen kutyánál sokféle szín és színkombináció előfordulhat. A fajtastandard által elfogadott változatok közé tartozik a fekete, a fekete-fehér, a kék, a kék-fehér, a barna, a barna-fehér, a krémszínű, a krém-fehér, a krém-szürke, a fakó-fehér, az arany, az arany-fehér, a májszínű, a mahagóni, a mahagóni-krém, a mahagóni-fehér, a rózsaszín-kék, a vörös-fehér, a sobolyszínű, a sobolyszínű-fehér, a háromszínű és a fehér.

Előfordulhatnak más színek is, de ezek nem minden esetben számítanak a fajtastandardnak megfelelőnek. Ilyenkor érdemes szakértő segítségével pontosan meghatározni a színt.

Fontos, hogy a szín csak egy szempont a választásnál. Mindig az egészség és a temperamentum legyen az első, amikor kölyköt vagy felnőtt kutyát választunk.