Bernáthegyi— kutyafajta
Svájci igáskutya, amely szekereket húzott.
Más néven: Bernese Mountain Dog, bernese-mountain-dog, Bernese Mountain Dog, bernese-mountain-dog, Bernese Mountain Dog, bernese-mountain-dog
Gondozás és tartás
Jellemzők
Bemutatkozás
Bemutatkozás
A berni pásztorkutya nagy termetű, erős felépítésű munkakutya, marmagassága meghaladhatja a 68 centimétert. Bundája sűrű, selymes tapintású és közepesen hosszú, jellegzetesen háromszínű: mélyfekete alapon tiszta fehér és rozsdabarna jegyekkel. A testen és az arcon látható mintázat a fajta egyik legfeltűnőbb ismertetőjegye, amelyet a sötét szemek értelmes, nyugodt tekintete még nemesebbé tesz.
Ez a strapabíró kutya jól viseli a hideg időjárást. Eredetileg a svájci farmokon és legelőkön dolgozott, ahol erejére, eszére és sokoldalúságára egyaránt szükség volt. A berni pásztorkutya általában jól beilleszkedik a családba, és különösen gyengéd a gyerekekkel. Bár minden családtaghoz kedves, gyakran egyetlen emberhez kötődik a legerősebben. Megjelenése tekintélyt parancsoló, de nem ijesztő; idegenekkel szemben többnyire tartózkodó, méltóságteljes viselkedést mutat.
Leírás
A berni pásztorkutya megbízható, barátságos természete egykor a gazdaságokban tette hasznos segítőtárssá, ma pedig szeretetteljes családi kutyává. A bájos kölyökből nagy termetű, erős felnőtt lesz, általában körülbelül 36–45 kg-os testsúllyal. Szereti, ha van feladata, és szüksége van a mindennapi mozgásra, de otthon többnyire nyugodtan pihen a család közelében. Kiegyensúlyozott, ragaszkodó társ, aki a közös munkában, játékban és a csendes együttlétekben is örömét leli.
Leírás
A berni pásztorkutya nevét a svájci Bern kantonról kapta, ahol eredetileg igás- és farmkutyaként tenyésztették. Feladatai közé tartozott a szekerek húzása, különösen a helyi takácsok áruszállításában, de a gazdaságokban is sokoldalúan dolgozott: terelte a juhokat és a szarvasmarhákat, valamint tejes és sajtos kocsikat is vontatott.
A fajta egyike a négy svájci hegyikutyának. Jellegzetes, gazdag fekete-cser színezetét fehér jegyek egészítik ki, köztük a mellkason látható fehér folttal, amely sokak szerint a svájci zászló keresztjére emlékeztet. Svájcban ma is gyakran felbukkan ünnepi felvonulásokon, ahol könnyű kocsit húz, miközben gazdái hagyományos svájci viseletet öltenek — igazán látványos és hangulatos jelenet.
Történet
Történet
A berni pásztorkutya a Svájc berni kantonjából származó négy hegyi kutyafajta egyike. Ez a nagy mezőgazdasági vidék régóta fontos szerepet játszik a tejtermelésben, amely a svájci sajt- és csokoládékészítés alapja. A kanton völgyeiben, dombjain és hegyvidéki területein ma is sok ezer gazdaság működik.
A berni pásztorkutyák sokoldalú munkakutyák voltak: segítettek a szarvasmarhák terelésében, őrizték a tanyákat és az udvarokat, védték a gazdaságot a ragadozóktól, este pedig nyugodt, kedves családi társként pihentek az emberek mellett. Különösen híresek voltak igavonó képességükről. Erős, izmos testfelépítésüknek és különösen erőteljes hátsó részüknek köszönhetően a saját testsúlyuk többszörösét is képesek voltak kocsin vagy szekéren húzni.
A gépesített mezőgazdaság elterjedése előtt nagy hasznukat vették a svájci farmokon, ám a 19. század végére számuk jelentősen megfogyatkozott, és a megmaradt állomány minősége sem volt egyenletes. Svájci fajtarajongók ekkor tudatos munkába kezdtek a fajta megőrzése és megerősítése érdekében. 1907-ben, Albert Heim professzor vezetésével szervezett tenyésztői összefogás indult, amely fontos szerepet játszott a berni pásztorkutya újjáélesztésében.
A fajta hamarosan ismét megbecsült farmkutya lett Svájcban, és egyre több család fedezte fel benne a hűséges, jóindulatú társat is. Amerikába 1926-ban került először, amikor egy kansasi farmer egy pár berni pásztorkutyát importált sokoldalú gazdasági munkára. A fajta gyorsan népszerűvé vált, és ma is nagyra értékelik nemcsak barátságos természete, hanem hagyományos munkaképessége miatt is. Több helyen rendeznek számára kocsihúzó és igavonó próbákat, amelyek méltó módon őrzik ezeknek a tekintélyt parancsoló hegyi kutyáknak a munkakutyás örökségét.
Eredeti feladat
A berni pásztorkutya Svájcból származó, hagyományos tanyasi munkakutya, nevét Bern kantonról kapta. Nagy, erős testfelépítése és nyugodt, magabiztos természete sokféle feladatra alkalmassá tette: kocsikat húzott, tejelő szarvasmarhákat terelt, őrizte a gazdaságot, és hű társa volt a gazdáknak. A kocsihúzás iránti kedve sok egyedben ma is megmaradt. Az 1920-as években egy kansasi gazda vitt egy pár berni pásztorkutyát az Egyesült Államokba, ami hozzájárult ahhoz, hogy a fajta ott is egyre ismertebbé váljon.
Tudtad?
Tudtad? A berni pásztorkutya a négy svájci hegyikutya-változat egyike. A többiekhez hasonlóan jellegzetes, háromszínű mintázata van, de a négy közül ő az egyetlen, amely hosszú, selymes szőrzetet visel.
Őseik feltehetően több mint kétezer éve, a római katonákkal kerültek Svájc területére. Hazájukban Berner Sennenhund néven ismerik őket. Eredetileg főként Bern kanton gazdaságaiban dolgoztak: hajtották a jószágot, kisebb terheket húztak, és a portát is őrizték.
A fajta tudatos felkutatása és tenyésztési célú megőrzése csak 1892-ben kapott lendületet, amikor a svájci Franz Schertenleib jó minőségű példányokat kezdett keresni tenyészalapnak.
Egészség és gondozás
Fajtaklub egészségügyi nyilatkozat
Berni pásztorkutya egészségügyi tájékoztató
Egészségi megjegyzések
Mint minden kutyafajtánál, a berni pásztorkutyánál is előfordulhatnak bizonyos egészségügyi problémák, bár sok egyed hosszú ideig egészséges marad. A fajtánál ismert kockázatok közé tartozik a csípő- és könyökdiszplázia, egyes daganatos betegségek, a gyomorcsavarodásra hajlamosító felfúvódás, a szubaortikus sztenózis, autoimmun betegségek, bőr- és szőrzetproblémák, pajzsmirigy-rendellenességek, a von Willebrand-betegség, valamint különféle szembetegségek, például a szemhéj kifelé vagy befelé fordulása, a szürkehályog és a progresszív retinaatrófia. A felelős tenyésztőválasztás, a rendszeres állatorvosi ellenőrzés és a tünetek korai felismerése sokat segíthet a kutya jóllétének megőrzésében.
Egészség
A berni pásztorkutya általában egészséges fajta, de a felelős tenyésztők fontosnak tartják a tenyészkutyák egészségügyi szűrését. Külön figyelmet érdemel a csípő- és könyökdiszplázia, bizonyos vérképzőszervi problémák, egyes daganatos betegségek, valamint a progresszív retinaatrófia, amely látásromláshoz vezethet.
Nagytestű kutyaként a berni pásztorkutya hajlamos lehet a gyomorcsavarodásra vagy felfúvódásra, amely hirtelen alakulhat ki, és életveszélyes állapot. A gazdiknak érdemes megismerniük a figyelmeztető jeleket, például a nyugtalanságot, sikertelen öklendezést, felpuffadt hasat vagy gyengeséget, és ilyen tünetek esetén azonnal állatorvoshoz kell fordulni.
A mindennapi gondozás részeként rendszeresen ellenőrizni kell a füleket, nincs-e bennük bőrpír, kellemetlen szag vagy váladék, mert ezek fertőzésre utalhatnak. A fogak ápolása szintén fontos: a rendszeres fogmosás, kutyák számára készült fogkrémmel, segít megelőzni a fogkövet és az ínyproblémákat.
Táplálkozás
A berni pásztor számára általában a jó minőségű kutyaeledel a megfelelő, akár készen vásárolt, akár otthon készített étrendről van szó, utóbbit azonban érdemes állatorvossal egyeztetve összeállítani. A táplálék mindig igazodjon a kutya életkorához: más igényei vannak egy kölyöknek, egy felnőttnek és egy idős kutyának.
Ennél a fajtánál is előfordulhat hízásra való hajlam, ezért fontos figyelni a bevitt kalóriák mennyiségét és a kutya testsúlyát. A jutalomfalatok hasznosak lehetnek a tanítás során, de túlzott mennyiségben könnyen elhízáshoz vezethetnek. Érdemes utánanézni, mely emberi ételek adhatók biztonságosan kutyáknak, és melyeket kell kerülni. Ha bizonytalan a kutya súlyával vagy étrendjével kapcsolatban, kérjen tanácsot állatorvostól. Friss, tiszta ivóvíz mindig legyen elérhető számára.
Ápolás
A berni pásztorkutyának kettős szőrzete van: a hosszabb fedőszőr alatt puha, gyapjas aljszőrzet található. Elég sokat vedlik, különösen az évente kétszer jelentkező vedlési időszakokban. Heti átkeféléssel általában jól karbantartható a bundája, vedléskor azonban érdemes naponta átfésülni, hogy eltávolítsuk a kihullott szőrt és ápolt maradjon a megjelenése.
Az esetleges csomókat bontókefével vagy fém fésűvel lehet óvatosan kibontani. A körmeit rendszeresen vágni kell, mert a túl hosszú karmok fájdalmat okozhatnak, és idővel a mozgásra, illetve a lábak terhelésére is kedvezőtlenül hathatnak.
Mozgás
A berni pásztorkutyának naponta legalább fél óra mérsékelt mozgásra van szüksége ahhoz, hogy egészséges és kiegyensúlyozott maradjon. Bár a család közelségét igényli, és leginkább benti, családi kutyaként érzi jól magát, szívesen vesz részt szabadtéri programokban is. Jó társ lehet hosszabb sétákon, túrákon, sőt sok aktív gazda kempingezésre vagy hátizsákos kirándulásra is magával viszi.
A fajta hagyományosan erős, munkakedvelő kutya, ezért sok berni élvezi a kocsihúzást, például amikor gyerekeket húz egy kis kocsiban. Egyes kutyák szervezett kocsihúzó vagy vontató sportokban is részt vesznek. Emellett jól teljesíthetnek más kutyás tevékenységekben is, például agilityben, terelésben, engedelmességi feladatokban, rally obedience-ben és nyomkövetésben.
Nevelés és tanítás
A korai szocializáció és az alapvető engedelmességi képzés minden kutyánál fontos, a berni pásztorkutyánál pedig különösen, hiszen nagy testű, erős fajtáról van szó. A bernik okosak, szívesen együttműködnek, és általában örömmel tanulnak, ezért többnyire jól képezhetők. Érzékeny, szeretetteljes kutyák, így a durva fegyelmezésre vagy kemény módszerekre rosszul reagálhatnak. Sokkal hatékonyabb náluk a türelmes, következetes, pozitív megerősítésen alapuló nevelés.
A berni pásztorkutya erősen kötődik a családjához, és szeret a gazdái közelében lenni. Ha rendszeresen hosszú időre magára hagyják, unatkozhat vagy szoronghat, ami nemkívánatos viselkedéshez vezethet.
Tenyésztés előtti szűrések
A felelős tenyésztéshez alapvető, hogy a pároztatás előtt elvégezzék a legfontosabb egészségügyi szűréseket, mert a berni pásztorkutyánál ezek a problémák valóban kiemelt jelentőségűek. Legalább a könyökízületi vizsgálatot el kell végezni könyökdiszplázia kizárására, valamint a csípőszűrést csípődiszplázia ellenőrzésére.
Érdemes mindig ellenőrizni a kiválasztott kutya egészségügyi eredményeit is, ha pedig tenyésztésben gondolkodik, a szülők rokonsági fokát is célszerű megnézni. Ez segít abban, hogy átgondoltabb döntést hozzon, és csökkentse az öröklődő problémák kockázatát.
DNS-tesztelés
Jelenleg ehhez a fajtához nem kínálunk külön fajtaspecifikus DNS-tesztcsomagot, de többféle egyedi DNS-vizsgálat közül választhatsz. Ha szeretnél többet megtudni, és megnéznéd a teljes kínálatot, kattints ide.
Egészséges tenyésztés
2025 folyamán átfogó felülvizsgálatot végeztünk a fajtatiszta kutyák egészségével kapcsolatos munkánkról, és ennek alapján egy új szemléleti keretet dolgoztunk ki az egészséges tenyésztés támogatására. Ez a megközelítés a tenyésztési döntéseknél minden olyan egészségügyi és jóléti szempontot figyelembe vesz, amely bármely kutyafajtánál vagy kutyatípusnál fontos lehet, és továbbviszi a korábbi fajtaegészségügyi tervek céljait.
A keret három fő területre összpontosít: - beltenyésztés és genetikai sokféleség - testfelépítés - fajtára jellemző betegségek és általános jóllét
Ennek a rendszernek az előnye, hogy azonos kihívással küzdő fajtákat együtt lehet kezelni, így célzottabb támogatás nyújtható, a tenyésztői közösségek pedig hasznos tapasztalatokat és tudást oszthatnak meg egymással. A korábbi egészségügyi és megőrzési tervekben szereplő intézkedések és prioritások fokozatosan ebbe az új keretbe kerülnek át.
További információk később is elérhetők lesznek, ahogy a megközelítés fejlődik és egyre inkább alkalmazhatóvá válik az Affenpinscher fajtára is.
További egészségügyi információk
Ha bármely, erre a fajtára jellemző egészségügyi problémával kapcsolatban aggályai vannak, érdemes felkeresnie állatorvosát, vagy kapcsolatba lépnie a fajta egészségügyi koordinátorával. Ők a fajtaklubok és tanácsok nevében dolgozó személyek, akik a fajta egészségéért és jólétéért állnak ki, és egészségügyi kérdésekben szóvivőként is működnek. Ha szeretné felvenni a kapcsolatot a Berni pásztorkutya egészségügyi koordinátorával, e-mailben érdeklődhet a Berni Pásztorkutya Klubjának egészségügyi elérhetőségén.
Jelenleg ennél a fajtánál nincs érvényben további, fajtaspecifikus korlátozás.
További tenyésztési információk
Jelenleg ehhez a fajtához nem tartoznak további, külön fajtaspecifikus tenyésztési korlátozások.
Az egészségügyi információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik az állatorvos szakmai tanácsát.
Gyakori kérdések
- Milyen nagyra nő a Bernáthegyi?
- A Bernáthegyi mérete: Kanok: 64–70 cm, szukák: 58–66 cm., Kan: 36–52 kg, szuka: 32–43 kg.
- Mennyi ideig él egy Bernáthegyi?
- A Bernáthegyi várható élettartama: 7-10 év.
- Mennyi mozgást igényel a Bernáthegyi?
- A Bernáthegyi mozgásigénye: High Energy.
- Családba való a Bernáthegyi?
- A Bernáthegyi gyerekekkel való összeférhetősége: Good With Children.
- Sokat vedlik a Bernáthegyi?
- A Bernáthegyi szőrhullása: Hair Everywhere.
- Milyen a Bernáthegyi temperamentuma?
- Jó természetű, nyugodt, erőteljes.
Fajtaszabvány
Bevezetés
A bernáthegyi standardja azt írja le, milyen legyen az ideális kutya küllemében, viselkedésében és munkaképességében. A legfontosabb szempont az egészséges, terhelhető felépítés. Kerülni kell minden olyan túlzását vagy eltérését, amely rontaná a fajta jóllétét, mozgását vagy használhatóságát. Ha egy tulajdonság kifejezetten nem kívánatos, akkor az nem tekinthető előnynek.
A bernáthegyi nagy termetű, erős, szilárd csontozatú munkakutya, amely élénk, figyelmes és feltűnő színezetű. Eredetileg sokoldalú farmkutya volt, amely igásmunkára is alkalmas. Családi kutyaként kedves, hűséges és ragaszkodó. Érése lassú, ezért kölyökként és fiatal felnőttként is időt és türelmet igényel.
Természete magabiztos, jószívű, barátságos és bátor. Az agresszív viselkedés nem elfogadható.
Feje erős, a koponya lapos, enyhe homlokbarázdával és határozott stopppal. Fangja erős és egyenes, az ajkai enyhén fejlettek. Szeme sötétbarna, mandula alakú, szorosan illeszkedő szemhéjakkal. Füle közepes méretű, magasan tűzött, háromszög alakú; nyugalomban simul a fejhez, figyeléskor kissé előre és felfelé mozdul az alja.
Állkapcsa erős, szabályos, teljes ollós harapással. Nyaka erőteljes, izmos, közepes hosszúságú. Elöl a lapockák hosszúak, erősek és lejtősek, a felkar jól szögellt és izmos. Az elülső lábak minden oldalról egyenesek, a lábtő enyhén ruganyos.
Testfelépítése inkább kompakt, mint hosszú; a marmagasság és testhossz aránya körülbelül 9:10. Mellkasa széles és mély, legalább könyökig ér. Jól ívelt bordákkal és erős ágyékkal rendelkezik, háta feszes és egyenes, fara simán lekerekített. Hátul széles, erős, jól izmolt testfelépítésű, a térdek jól szögeltek, a csánkok erősek és jól leeresztettek, sem befelé, sem kifelé nem fordulnak.
Lába rövid, kerek és tömött. Farka dús szőrzetű, nagyjából a csánk alá ér; figyelemkor vagy mozgás közben emelkedhet, de soha nem kunkorodhat a hát fölé és nem viselhető a hát vonalán.
Mozgása tág elülső nyúlással és erős hátsó tolóerővel kell hogy rendelkezzen, minden jármódban kiegyensúlyozottan kell haladnia.
Szőrzete hosszú, kissé hullámos, puha és selymes, egészséges, természetes fényű. Érett korban nem lehet göndör. Színe mély fekete, gazdag rozsdabarna jegyekkel az arcon, a szemek fölött, mind a négy lábon és a mellkason. Alapvető az arcon látható szimmetrikus fehér folt és a fehér melljegy. Előnyös, de nem kötelező a fehér mancs, a csüd fölé nem érő fehér szín, valamint a farok fehér végű csúcsa. Egy kevés fehér szőrszál a tarkón, illetve fehér végbéltájéki folt elfogadható. Minden más szín vagy színkombináció kizáró ok.
A kanok marmagassága 64–70 cm, a szukáké 58–66 cm.
Az ettől való eltérések hibának számítanak, és a súlyosságukat az eltérés mértéke, valamint a kutya egészségére és jóllétére gyakorolt hatása alapján kell megítélni.
A kan egyedeknek két, szemmel láthatóan normális, teljesen leszállt herével kell rendelkezniük a herezacskóban.
Fontos tudni, hogy a fajtastandard ideális méreteket ír le, de az egyes kutyák ezeknél nagyobbak vagy kisebbek is lehetnek.
Fajtaszabvány összefoglaló
A berni pásztorkutya fajtajellege
A berni pásztorkutya nagytestű, erős csontozatú, hosszú szőrű, háromszínű munkakutya. Megjelenése legyen kiegyensúlyozott, stabil és erőt sugárzó, de ne legyen lomha vagy nehézkes. Eredetileg hegyi környezetben végzett munkára, terelésre és vontatásra alakult ki, ezért a jó testfelépítés, az állóképesség és a könnyed mozgás nagyon fontos.
A kanok általában határozottan férfias benyomást keltenek, a szukák finomabbak, de mindkét nemnél elvárás a szilárd, arányos felépítés és a magabiztos, barátságos kisugárzás.
Méret és arányok
A kanok marmagassága körülbelül 63,5–70 cm, az ideális tartomány nagyjából 66–68,5 cm. A szukák marmagassága körülbelül 58,5–66 cm, ideálisan 61–63,5 cm körül.
A test kissé hosszabb, mint amilyen magas, de az összkép ne legyen nyúlánk. A berni pásztorkutya erős, telt testű fajta, megfelelő izomzattal és csontozattal. A túl könnyű, gyenge felépítés éppúgy nem kívánatos, mint a túlzottan nehézkes, mozgásában korlátozott testalkat.
Fej és arckifejezés
A fej erős, de nem durva. Az arckifejezés intelligens, élénk és kedves. A szemek sötétbarnák, enyhén ovális alakúak, a szemhéjak jól záródnak. A kék szem nem kívánatos, és súlyos eltérésnek számít a fajtajellegtől.
A fülek közepes méretűek, háromszög alakúak, enyhén lekerekített végűek. Magasan tűzöttek, nyugalomban a fej mellett simulnak, figyeléskor a fül töve megemelkedik, de a fül továbbra is természetes tartású marad.
A koponya széles és lapos, a stop jól látható, de nem túlzott. A pofa erős és egyenes, hossza nagyjából megegyezik a koponya hosszával. Az orr fekete. Az ajkak tiszták, feszesek, nem túl lógósak. Az ollós harapás az ideális, teljes fogazattal.
Nyak, hát és törzs
A nyak közepes hosszúságú, erős és izmos, harmonikusan kapcsolódik a vállakhoz. A hátvonal a martól a farig egyenes és szilárd. A hát széles és erős, az ágyék izmos. A mellkas mély és tágas, a könyökig ér, a bordák jól íveltek, de nem hordószerűek. A far széles, enyhén lekerekített, és simán vezet át a farokba.
Farok
A farok dús szőrzetű, legalább a csánkig ér. Nyugalomban lefelé lóg. Mozgás vagy figyelem közben megemelkedhet, de ideális esetben nem emelkedik a hát vonala fölé, és nem kunkorodik a hát fölé.
Mellső végtagok
A vállak jól izmoltak és megfelelően hátranyúlnak, ami segíti a szabad, hosszú lépést. A mellső lábak elölről nézve egyenesek és erősek. A könyökök a testhez közel helyezkednek el. A lábközép enyhén lejtős, de stabil. A mancsok kerekdedek, tömörek, jól ívelt ujjakkal.
Hátulsó végtagok
A hátulsó rész erős, széles és izmos, mivel a fajtának eredetileg terhelést és nehezebb munkát is bírnia kellett. A combok jól fejlettek, a térd és a csánk mérsékelten szögelt. Hátulról nézve a csánkok egyenesek és párhuzamosak. A mancsok tömörek és erősek.
Szőrzet
A berni pásztorkutya szőrzete sűrű, közepesen hosszú vagy hosszú, természetes fényű. Lehet egyenes vagy enyhén hullámos. A szőrzetnek védelmet kell nyújtania az időjárással szemben, ugyanakkor nem lehet olyan túlzott, hogy elrejtse a kutya testfelépítését vagy akadályozza a mozgást.
Szín és jegyek
A fajta jellegzetes színe a háromszínű mintázat. Az alapszín mély fekete. Ehhez gazdag rozsdabarna és tiszta fehér jegyek társulnak.
A rozsdabarna jegyek jellemzően megjelennek a szemek fölött, az orcákon, a mellkas két oldalán, a lábakon és a farok alatt. A fehér jegyek közé tartozhat a homlokon és pofán futó fehér sáv, a mellkason látható fehér minta, a fehér mancsvég és a farok fehér vége. A szimmetrikus, tiszta jegyek kívánatosak, de a kutya általános felépítése és típusa is nagyon fontos.
A fekete alapszíntől eltérő alapszín súlyos hibának számít. A túlzott fehérség, például a fehér gallér vagy a lábakon túl magasra felnyúló fehér jegyek nem felelnek meg az ideális fajtajellegnek.
Mozgás
A berni pásztorkutya mozgása legyen könnyed, hatékony és kiegyensúlyozott. Ügetésben a lépés hosszú és szabad, a hátvonal stabil marad. A mellső végtagok jó előrenyúlást, a hátulsók erőteljes tolóerőt adnak. Gyorsabb mozgásnál a lábak természetes módon a test középvonala felé közelítenek, de a mozgás nem lehet keresztező, bizonytalan vagy nehézkes.
Vérmérséklet
A berni pásztorkutya magabiztos, éber és jóindulatú kutya. Családjával általában ragaszkodó, kedves és hűséges. Idegenekkel szemben lehet kissé tartózkodó, de nem lehet félős vagy indokolatlanul agresszív. A kiegyensúlyozott idegrendszer, a nyugodt természet és a munkára való készség a fajta fontos jellemzői.
Erős, masszív, munkára termett kutya, amely mozgékony, figyelmes, jó csontozatú, és látványos, jellegzetes színezetével tűnik ki.
Szín és megjelenés
A berni pásztorkutya fajtastandard szerinti színe a trikolór. Ez a fajta hagyományosan fekete, rozsdabarna és fehér jegyekkel fordul elő.
Ha olyan színt lát, amely nem tartozik a fajtára jellemző, elfogadott színek közé, az általában nem számít fajtastandardosnak. Előfordulhatnak ettől eltérő egyedek is, de tenyésztési vagy választási szempontból érdemes mindig a fajtajellegeknek megfelelő kutyát keresni.
A szín azonban csak egy szempont. Kutyaválasztáskor a legfontosabb a jó egészség, a kiegyensúlyozott temperamentum és az, hogy a kutya megfeleljen a fajta jellegzetes tulajdonságainak.
Színek
További információ
Galéria
Források: AKC, The Kennel Club. Magyar fajtáknál: MEOESZ.