Selyemterrier— kutyafajta

A Silky Terrier kicsi, de egyáltalán nem törékeny: élénk, bátor és rendkívül kíváncsi kutya. Általában körülbelül 25 cm magas, mégis meglepően lendületes és energikus. Kék-cser szőrzete egyenes, fényes, és tapintásra sokban emlékeztet az emberi hajra. Az ék alakú fejet bőséges, középen elválasztott hajkorona díszíti, a felálló, V alakú fülek pedig még karakteresebbé teszik a mandulaformájú szemek éber, fürkésző tekintetét. Bár kifinomultabb megjelenésű, mint sok más terrier, a Silky Terriernek továbbra is igazi terrierként kell hatnia: fürgének, határozottnak és földközeli, munkára kész kutyának.

Bár a selyemszőrű terrier a kistestű kutyák közé tartozik, egyáltalán nem ölbe való, nyugodt társ. Ausztráliában alakult ki az ausztrál terrier és a yorkshire terrier keresztezéséből, és megőrizte a terrierekre jellemző élénkséget, bátorságot és vadászösztönt. Okos, figyelmes és nagyon energikus kutya, amely kis termete miatt szinte bármilyen környezetben jól elfér, akár városi otthonban is, ha megkapja a szükséges mozgást és törődést. Kölyökként és felnőttként is bájos marad, barátságos, játékos természettel. Kevés szőrt hullató bundája és jó alkalmazkodóképessége miatt kiváló társ lehet olyan gazdának, aki szívesen foglalkozik vele, következetesen neveli, és tudja, hogyan terelje megfelelő irányba a benne rejlő energiát.

A fajta az ausztrál terrier és a yorkshire terrier keresztezéséből alakult ki. A korai tenyésztő, Macarthur Little Sydneyben működtette híres kenneljét, innen kapta a kutya egykori Sydney Silky elnevezését. Külső megjelenésében és jellemében is mindkét ős hatása felismerhető: a yorkshire terriertől örökölt selymes szőrzetet és színeket, az ausztrál terriertől pedig az élénkséget és az éberséget. Bár kistestű kutya, a rágcsálók megfogásában továbbra is hatékony maradt.

A laikus szemlélő könnyen összekeverheti a silky terriert egy yorkshire terrierrel vagy egy ausztrál terrierrel, főleg első pillantásra. Ez nem véletlen: a fajta kialakításánál az ausztrál tenyésztők a 20. század elején valóban ezekből a terrierekből indultak ki. A történet szerint más brit terrierek, például a cairn, a dandie dinmont és a skye terrier is szerepet játszhattak a silky terrier kialakulásában, mivel az angol telepesek több ilyen kutyát is magukkal vittek Ausztráliába. Méretben a silky terrier a yorkshire terriernél nagyobb, de az ausztrál terriernél kisebb.

A laikus szemlélő könnyen összekeverheti a silky terriert egy yorkshire terrierrel vagy egy ausztrál terrierrel, főleg első pillantásra. Ez nem véletlen: a fajta kialakításánál az ausztrál tenyésztők a 20. század elején valóban ezekből a terrierekből indultak ki. A történet szerint más brit terrierek, például a cairn, a dandie dinmont és a skye terrier is szerepet játszhattak a silky terrier kialakulásában, mivel az angol telepesek több ilyen kutyát is magukkal vittek Ausztráliába. Méretben a silky terrier a yorkshire terriernél nagyobb, de az ausztrál terriernél kisebb.

Az ausztrál selyemterrier fajtaszabványa azt írja le, hogy milyen az ideális felépítés, mozgás, szőrzet, temperamentum és szín ennél a fajtánál. A cél nem pusztán a látványos küllem, hanem egy egészséges, jól működő, terhelhető kutya megőrzése. Minden olyan túlzás vagy eltérés, amely ronthatja a kutya egészségét, jóllétét vagy mozgását, nem kívánatos. A kívánt jegyeknek mindig mértékkel kell megjelenniük; a hibásnak számító tulajdonságokat pedig nem szabad előnyben részesíteni a bírálat során.

Az ausztrál selyemterrier közepes hosszúságú, kissé alacsony tartású, kompakt, mégis finom szerkezetű kutya. Elég erősnek kell hatnia ahhoz, hogy egykor apró rágcsálók vadászatára is alkalmas legyen. Jellemzője az egyenes, selymes szőr, amely a nyakszirttől a faroktőig elválasztva, ápolt benyomást kelt. Terrieres, élénk, éber és mozgékony fajta, nagyon barátságos, gyorsan reagál, és figyelmesen követi a környezetét.

A fej közepes hosszúságú, kissé rövidebb az orrhegytől a szemek közötti pontig, mint onnan a tarkóig. Erős, terrier jellegű fejformát kíván a szabvány, a fülek között mérsékelten széles koponyával, amely lapos és nem domború a szemek között. A fejtetőn finom, selymes tincs található, amely nem takarja a szemeket. Az orr fekete. A szemek viszonylag kicsik, oválisak, soha nem kerekek vagy kidülledők, színük sötét, tekintetük élénk és értelmes. A fülek kicsik, V alakúak, finom bőrrel, magasan tűzöttek, felállók, és teljesen mentesek a hosszú szőrtől.

Az állkapcsok erősek, a fogazatnak szabályos, teljes ollós harapást kell mutatnia. A fogak egyenletesen záródnak, nem zsúfoltak, az ajkak feszesek és tiszták. A nyak közepes hosszúságú, elegáns, enyhén ívelt, és szépen illeszkedik a vállakhoz; ezt is hosszú, selymes szőr borítja.

Az elülső testfélben a vállak finomak, jól hátranyúltak és jó szögelésűek, a felkar szorosan illeszkedik a bordákhoz. A könyökök nem fordulnak befelé vagy kifelé. Az elülső lábak egyenesek, mérsékelten finom, de kerek csontozatúak, a test alatt helyezkednek el, a csüd nem gyenge. A test a marmagassághoz képest mérsékelten hosszú, a hátvonal álló és mozgás közben is vízszintes marad. A mellkas közepes mélységű és szélességű, a bordák jól íveltek és hátranyúlnak. Az ágyék erős.

A hátulsó testfél izmos, a combok fejlettek. A térdszögelés jó, hátulról nézve a csánkok alacsonyan állnak és párhuzamosak. A mancsok kicsik, jól párnázottak, macskaszerűek, nem fordulnak se befelé, se kifelé. Az ujjak szorosan zártak, a karmok fekete vagy nagyon sötét színűek.

A farok korábban rendszerint kurtított volt. Kurtított állapotban hordása egyenes, nem túl magas. Nyílt változatban is egyenesen tartott, nem túl magasan hordott, és nem lehet hosszú zászlózata. A farok hossza összhangban legyen az összképpel, hogy az egyensúlyos benyomás megmaradjon.

A mozgás szabad, egyenes és tiszta, vállnál vagy könyöknél nem lehet laza. A hátulsó végtagok erőteljes tolóerőt adnak, a térd- és csánkszögelés rugalmas. A mozgás sem túl szűk, sem túl széles nem lehet.

A szőrzet egyenes, simuló, finom és fényes, selymes tapintású. Az ideális szőrhossz a fülek mögöttől a faroktőig nagyjából 13–15 cm. Nem lehet olyan hosszú, hogy akadályozza a kutya mozgását, és alatta még látható legyen a talaj felé a fény. A mancsokon elöl és hátul nem kívánatos a hosszú szőrzet. A fejtetőn finom, selymes tincs van, amely nem hullik a szemekre; a pofán lógó hosszú szőr nem kívánatos.

A szín minden kék és cser árnyalatban megengedett. A színek legyenek gazdagok és jól elkülönülők. A világosabb kéknek sötét kék gyökerűnek kell lennie. A farok kék része különösen sötét. A fej tetején ezüstös-kék vagy fakó árnyalat jelenhet meg. Cser jegyek láthatók a fülek tövénél, a pofán, az arccsontok oldalán, valamint a combok és lábszárak meghatározott részein. Kölyökkorban fekete szín is megengedett. Az érett, kifejlett testszínnek 18 hónapos korra kialakult kéknek kell lennie, tan vagy bronzos árnyalat nélkül. A cser jegyek legyenek tiszták, ne foltosak. Minden más szín vagy színkombináció nem elfogadható.

A marmagasság hímeknél általában 23–26 cm, a szukák valamivel kisebbek lehetnek. A testsúlynak a testmagassághoz kell igazodnia.

Minden eltérés a fenti jellemzőktől hibának számít, és a hiba súlyosságát annak mértéke és az egészségre, illetve jóllétre gyakorolt hatása szerint kell megítélni. A hímeknek két, láthatóan normális, teljesen leszállt here kell lennie a herezacskóban.

Fontos tudni, hogy a megadott méretek az ideális típust jelölik, de az egyes kutyák ettől kisebbek vagy nagyobbak lehetnek.

A szálkás szőrű terriernél a hivatalosan elfogadott színek közé a kék-cser, a szürke-kék-cser és az ezüst-kék-cser árnyalatok tartoznak.

Ha a kutya színe eltér ezektől, az már nem számít a fajtastandardba illő színnek. Előfordulhat, hogy egyes egyedek ilyen színűek, de ha fajtatiszta kutyát választasz, érdemes a standardnak megfelelő megjelenést előnyben részesíteni.

Fontos azonban, hogy a szín csak egy szempont. Kölyök vagy felnőtt kutya választásánál mindig az egészség és a temperamentum legyen az első, és csak ezután érdemes a küllemet figyelembe venni.