
Akita— kutyafajta
Erős, bátor, japán eredetű kutya
Más néven: Akita, akita, Akita, akita, Akita, akita
Gondozás és tartás
Jellemzők
Bemutatkozás
Bemutatkozás
Az akita erőteljes felépítésű, nehéz csontozatú, spitz típusú kutya, tekintélyt parancsoló megjelenéssel. Marmagassága általában 61–71 cm, szőrzete sűrű, és többféle színben előfordulhat, akár fehérben is. Feje széles és masszív, megjelenését pedig jól kiegyensúlyozza a dús, hátára kunkorodó farok. Felálló fülei és sötét, csillogó szemei éber, figyelmes arckifejezést adnak neki, ami a fajta egyik jellegzetessége.
Az akita többnyire csendes, tiszta természetű kutya. Idegenekkel szemben tartózkodó lehet, és gyakran nem tolerálja jól más állatok társaságát, ugyanakkor családjával és közeli ismerőseivel játékos, gyengéd és ragaszkodó oldalát is szívesen megmutatja. Erősen kötődik az emberéhez, és igazán akkor érzi jól magát, ha része lehet a család mindennapjainak. Nagy termete, önálló gondolkodása és természetes védelmező ösztöne miatt következetes nevelést igényel. Már kölyökkortól fontos a gondos szocializáció emberekkel és más kutyákkal, hogy kiegyensúlyozott, jól kezelhető társsá váljon.
Leírás
Az akita kölyökkutyából erős, izmos és bátor felnőtt kutya lesz. Dús, vastag szőrzete és jellegzetesen a hátára kunkorodó farka ennek a Japánban nagyra becsült, történelmi vadászkutyafajtának ismertetőjegyei. Az akita rendkívül hűséges, és ösztönösen óvja a családját. Ha sok társaságot, következetes engedelmességi nevelést, valamint korai szocializációt kap emberekkel és más kutyákkal, megbízható, ragaszkodó családi társsá válhat.
Leírás
A Utility csoport egyik legnagyobb termetű fajtája Japánból származik, ahol eredetileg medve, szarvas és vaddisznó vadászatára tenyésztették, és sajnos kutyaviadalokra is használták. A ma ismert Akita típus az Egyesült Államokban alakult tovább: erősebb csontozatú, testesebb kutya lett belőle, amely rendkívül impozáns látványt nyújt. Sok más japán fajtához hasonlóan az élénk, tiszta színű, jól kirajzolódó szőrváltozatokat különösen nagyra értékelik.
Történet
Történet
Az akita Japán egyik ősi, spicc típusú kutyafajtája, rokonságban azokkal az északi vidékeken kialakult kutyákkal, amelyeket világszerte munkára és vadászatra tenyésztettek. A ma ismert fajta kialakulása a 17. század elejére tehető, Észak-Japánban, Akita tartományban, Honshu szigetének északi részén.
A hagyomány szerint egy száműzött nemes került erre a vidékre tartományi vezetőként, és nagy kutyabarátként arra ösztönözte a helyi előkelőket, hogy erős, sokoldalú vadászkutyákat tenyésszenek. A gondos szelekció eredményeként jött létre az akita: bátor, kitartó, nagy erejű kutya, amely falkában is dolgozott, és olyan nagyvadak vadászatára használták, mint a vaddisznó, a szarvas vagy a félelmetes jezói medve.
Egy időben az akita tartása kizárólag a császári család és az udvar kiváltsága volt. Később azonban a fajta szélesebb körben is elterjedt, és világszerte megbecsült családi őrző-védő kutyává vált.
Az akita különleges helyet foglal el a japán kultúrában. Évszázadok óta legendák, történetek és jelképek kapcsolódnak hozzá. Japán hagyomány szerint újszülött érkezésekor gyakran ajándékoznak akita szobrocskát, amely boldogságot és hosszú életet jelképez. A fajta hűségének legismertebb példája Hachiko, az 1920-as évek híres akitája, aki máig Japán egyik legmeghatóbb és legkedveltebb szimbóluma.
Hosszú története során az akita többször is a kihalás szélére került. Megőrzésére Japánban 1927-ben nemzeti fajtaklub alakult. Az első akita Helen Keller közvetítésével jutott el az Egyesült Államokba, aki japán látogatása során kapta ajándékba a kutyát. A fajta a második világháború után vált ismertebbé Amerikában, amikor a Csendes-óceán térségéből hazatérő katonák akitákat vittek magukkal.
Eredeti feladat
Az akita ősi japán fajta, amely Japán északi részén, Akita prefektúrában alakult ki. Hosszú története során több szerepben is helytállt: használták nagyvadak vadászatára, valamint bátor és megbízható őrzőkutyaként is nagyra becsülték.
A fajta mélyen beágyazódott a japán hagyományokba és kultúrába, ahol régóta a hűség, az erő és a méltóság jelképeként tekintenek rá. Ennek egyik legismertebb példája Hacsikó, a rendkívüli hűségéről híressé vált akita, aki Japán egyik legmeghatóbb és legkedveltebb szimbólumává vált.
Az akita a második világháború után kezdett ismertebbé válni Amerikában, amikor a Csendes-óceán térségéből hazatérő katonák magukkal vittek néhány példányt.
Tudtad?
Tudtad?
Japánban az akitának különleges, szimbolikus jelentősége is van. Gyermek születésekor a család gyakran kap egy kis akitaszobrot, amely az egészséget, a boldogságot és a hosszú életet jelképezi.
A leghíresebb akita Hacsikó volt, aki éveken át, nagyjából kilenc esztendőn keresztül várta gazdáját egy japán vasútállomáson, miután a férfi váratlanul meghalt. Történetéből film is készült, „Hachi: A Dog’s Tale” címmel, Richard Gere főszereplésével.
Az akita erős jellemű, természeténél fogva védelmező kutya. Megfelelő nevelés és korai szocializáció nélkül hajlamos lehet a túlzott őrzésre vagy agresszív viselkedésre, különösen más kutyákkal szemben. Az azonos nemű kutyákkal való konfliktusra különösen fogékony lehet.
Az akiták a hosszan tartó, közvetlen szemkontaktust kihívásként értelmezhetik, ezért fontos, hogy a velük való bánásmód nyugodt, következetes és tiszteletteljes legyen.
Helen Keller 1937-ben kapott egy akitát, akit Kamikaze-gónak, röviden Kaminak hívtak. Az Egyesült Államokban elsőként nyilvántartásba vett akita Taro volt, egy kan kutya, akit egy katonatiszt vitt az országba. Később egy montanai családnál élt, de nem született tőle alom.
Az akita nevéhez néha hozzáteszik az „inu” szót; ez japánul egyszerűen annyit jelent: kutya.
Egészség és gondozás
Fajtaklub egészségügyi nyilatkozat
Az akita egészségével kapcsolatos részletes fajtaklub-tájékoztató itt érhető el: https://s3.amazonaws.com/cdn-origin-etr.akc.org/wp-content/uploads/2023/02/21144129/Akita-Club-of-America-November-2014.pdf
Egészségi megjegyzések
Az akiták egészségének megőrzésében nagy szerepe van a rendszeres állatorvosi ellenőrzésnek, a vérvizsgálatoknak, a röntgenfelvételeknek, az alapos fizikális vizsgálatnak és szükség esetén a genetikai szűréseknek. A felelős tenyésztővel és a saját állatorvossal való előzetes egyeztetés sokat segíthet abban, hogy bizonyos örökletes vagy fajtára jellemző problémák kockázata csökkenjen.
Az akiták hajlamosak lehetnek a gyomorcsavarodásra, más néven gyomortágulat-volvulusra (GDV). Ilyenkor a gyomor felfúvódik, majd meg is csavarodhat, ami életveszélyes állapot. Azonnali sürgősségi állatorvosi ellátást igényel, mert kezelés nélkül gyakran végzetes, és sajnos még gyors beavatkozás mellett is komoly kockázatot jelenthet.
Előfordulhat náluk progresszív retina atrófia (PRA) is, amely általában felnőtt korban jelentkezik. Ez a betegség fokozatosan károsítja a retinát, látásromláshoz, végül vaksághoz vezethet, és szürkehályog is társulhat hozzá.
Az akitáknál csípőízületi diszplázia is kialakulhat. Ez a csípőízület rendellenes fejlődését jelenti, amely idővel fájdalmat, mozgásnehézséget és ízületi gyulladást okozhat. A felelős tenyésztők a tenyésztésbe vont kutyákat szűrik erre a problémára, hogy csökkentsék az utódok érintettségének esélyét.
Egészség
Az akitáknál, sok más nagytestű kutyához hasonlóan, előfordulhat gyomorcsavarodással járó felfúvódás. Ez hirtelen kialakuló, életveszélyes állapot, amely azonnali állatorvosi ellátást igényel. A gazdiknak érdemes megismerniük a figyelmeztető jeleket, például a nyugtalanságot, öklendezést, haspuffadást vagy gyengeséget, hogy baj esetén gyorsan tudjanak cselekedni.
Leendő akita-tulajdonosként fontos felelős tenyésztőt választani, aki egészségügyi szűréseket végez a tenyészkutyáin. Külön figyelmet érdemelnek a szem- és pajzsmirigyproblémák, valamint a csípőízületi diszplázia, amely a csípőízület fejlődési rendellenessége, és fájdalmat, illetve ízületi gyulladást okozhat.
Táplálkozás
Az akita számára a jó minőségű kutyatáp általában megfelelő választás, de állatorvosi egyeztetéssel és jóváhagyással gondosan összeállított házi étrenden is tartható. Fontos, hogy az eledel igazodjon a kutya életkorához: más tápanyagigénye van egy kölyöknek, egy felnőtt kutyának és egy idős akitának.
Egyes fajtaismerők azt javasolják, hogy a 7 éves vagy idősebb akiták kevésbé kalóriadús, „light” jellegű étrendet kapjanak, mivel ez segíthet mérsékelni bizonyos időskori egészségügyi kockázatokat, például a vesékkel kapcsolatos problémák kialakulásának esélyét. Erről azonban mindig érdemes állatorvossal konzultálni, különösen, ha a kutyának már ismert betegsége van.
Az akiták egy része hajlamos lehet a hízásra, ezért figyelni kell a napi kalóriabevitelre, a jutalomfalatok mennyiségére és a testsúly alakulására. A jutalomfalat hasznos eszköz lehet a tanításban, de túlzásba víve könnyen elhízáshoz vezethet. Ha emberi ételekkel is szeretnénk kínálni a kutyát, előbb meg kell bizonyosodni arról, hogy az adott étel biztonságos-e számára, mert több gyakori alapanyag mérgező vagy káros lehet a kutyáknak.
Bármilyen étrendi kérdés, hirtelen súlygyarapodás, fogyás vagy étvágyváltozás esetén célszerű állatorvos tanácsát kérni. Friss, tiszta ivóvíznek mindig elérhetőnek kell lennie.
Az akitáknál előfordulhat ételhez kapcsolódó birtoklási hajlam, ezért etetéskor és jutalomfalat adásakor érdemes nyugodt, elkülönített helyet biztosítani számukra, távol más állatoktól és gyerekektől.
Ápolás
Az akita általában tiszta kutya, és jellemzően nincs erős „kutyaszaga”. Nem igényel bonyolult ápolást, de sűrű, dupla szőrzetét érdemes legalább hetente egyszer alaposan átkefélni, hogy egészséges és rendezett maradjon.
Az év nagy részében mérsékelten hullatja a szőrét, de évente kétszer erőteljes vedlésre kell számítani, amikor a vastag aljszőrzet nagy mennyiségben, akár csomókban is távozhat. Ilyenkor hasznos a gyakoribb fésülés, mert segít eltávolítani az elhalt szőrt, és csökkentheti a lakásban szétszóródó szőrmennyiséget.
A karmokat rendszeresen rövidre kell vágni, mert a túl hosszú karmok fájdalmat, sántítást vagy egyéb mozgásproblémákat okozhatnak. A fogápolásról sem szabad megfeledkezni: a gyakori fogmosás segít megőrizni a kutya szájüregének egészségét.
Mozgás
Az akita általában nem tartozik a kifejezetten nagy mozgásigényű fajták közé, de rendszeres, mérsékelt testmozgásra szüksége van. A legtöbb akitának elegendő lehet napi legalább egy tempós séta vagy könnyű kocogás a környéken, kiegészítve némi aktív játékkal.
Bár nagy testű kutyák, és a kanok gyakran 45 kilogrammnál is nehezebbek, megfelelő napi mozgás mellett akár kisebb otthonban is jól érezhetik magukat. Az akitát eredetileg Észak-Japán zord időjárási viszonyaihoz edzett, erős kutyaként tenyésztették, de nemcsak vadászként, hanem házőrzőként és a család közelében élő kutyaként is szerepet kapott. Emiatt általában jól alkalmazkodik a lakásban vagy házban való élethez, ha megkapja a szükséges mozgást és figyelmet.
Nevelés és tanítás
Az akita nagyon értelmes és hűséges kutya, ugyanakkor önálló, határozott természetű is lehet. Nagy testű, erős fajtaként következetes nevelést igényel, amelyet már kölyökkorban érdemes elkezdeni.
Erős őrző-védő ösztöne miatt különösen fontos a korai és alapos szocializáció. Meg kell tanulnia, hogy a különböző korú, külsejű és viselkedésű idegen emberek nem jelentenek automatikusan veszélyt. Minél több pozitív, kontrollált élménye van fiatalon, annál kiegyensúlyozottabban viselkedhet felnőttként.
Önállósága és erős zsákmányszerző ösztöne miatt akitát nem ajánlott póráz nélkül elengedni olyan helyen, amely nincs biztonságosan bekerítve. Más kutyákkal szemben, különösen az azonos neműekkel, hajlamos lehet a domináns vagy agresszív viselkedésre, ezért a kutyás találkozásokat mindig nagy odafigyeléssel, kontrollált körülmények között kell kezelni.
Tenyésztés előtti szűrések
A tenyésztés előtt legalább az alapvető egészségügyi szűrések elvégzése erősen javasolt, mert ezeknél a fajtánál bizonyos öröklött problémák különösen fontosak lehetnek. A felelős tenyésztésben az is lényeges, hogy a genetikai változatosság megőrzésére is figyeljenek.
Az Akita esetében a legfontosabb vizsgálatok közé tartozik a szemszűrés és a csípőszűrés. A szemvizsgálat segít kiszűrni az öröklött szemelváltozásokat, a csípőszűrés pedig a csípőízületi diszplázia kockázatának felmérésére szolgál.
A legjobb gyakorlatot követő tenyésztés nemcsak ezeket az alapvizsgálatokat foglalja magában, hanem minden további, a fajtában még mindig jelentőséggel bíró szűrést is. Ezek közül némelyik ritkább, mások újabban kerültek előtérbe, de mind hozzájárulhatnak a fajtára jellemző egészségügyi kockázatok jobb megértéséhez.
Ha egy konkrét kutya eredményeire kíváncsi, érdemes megnézni az elérhető egészségügyi szűrési adatokat. A szülők rokonsági foka és a beltenyésztettségi mutató is fontos információ lehet, ha valaki tenyésztésen gondolkodik.
DNS-tesztelés
Jelenleg ehhez a fajtához nem kínálunk külön, fajtaspecifikus DNS-vizsgálati csomagot, de többféle egyedi genetikai teszt közül választhatsz. Ha szeretnél többet megtudni, és megnéznéd a teljes kínálatot, kattints ide.
Egészséges tenyésztés
2025 folyamán átfogó felülvizsgálatot végeztünk a fajtatiszta kutyák egészségével kapcsolatos munkánkról, és ennek alapján egy új szemléleti keretet dolgoztunk ki az egészséges tenyésztés támogatására. Ez a megközelítés a tenyésztési döntéseknél minden olyan egészségügyi és jóléti szempontot figyelembe vesz, amely bármely kutyafajtánál vagy kutyatípusnál fontos lehet, és továbbviszi a korábbi fajtaegészségügyi tervek céljait.
A keret három fő területre összpontosít: - beltenyésztés és genetikai sokféleség - testfelépítés - fajtára jellemző betegségek és általános jóllét
Ennek a rendszernek az előnye, hogy azonos kihívással küzdő fajtákat együtt lehet kezelni, így célzottabb támogatás nyújtható, a tenyésztői közösségek pedig hasznos tapasztalatokat és tudást oszthatnak meg egymással. A korábbi egészségügyi és megőrzési tervekben szereplő intézkedések és prioritások fokozatosan ebbe az új keretbe kerülnek át.
További információk később is elérhetők lesznek, ahogy a megközelítés fejlődik és egyre inkább alkalmazhatóvá válik az Affenpinscher fajtára is.
További egészségügyi információk
Ha kérdése van az Akita fajtára jellemző egészségügyi tudnivalókról, érdemes állatorvossal beszélni, különösen ha valamilyen konkrét tünetet vagy öröklődő betegséget szeretne tisztázni. Hasznos segítséget nyújthat a fajta egészségügyi felelőse is, aki a fajtaklubokkal együttműködve a fajta jólétéért és egészségéért dolgozik, és egészségügyi kérdésekben kapcsolattartó szerepet tölt be.
Jelenleg ehhez a fajtához nem tartoznak további, külön fajtaspecifikus korlátozások.
További tenyésztési információk
Jelenleg ehhez a fajtához nem tartoznak további, külön fajtaspecifikus tenyésztési korlátozások.
Az egészségügyi információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik az állatorvos szakmai tanácsát.
Gyakori kérdések
- Milyen nagyra nő a Akita?
- A Akita mérete: Kan: 66–71 cm, szuka: 61–66 cm, Kan: 45–59 kg, szuka: 32–45 kg.
- Mennyi ideig él egy Akita?
- A Akita várható élettartama: 10-14 év.
- Mennyi mozgást igényel a Akita?
- A Akita mozgásigénye: High Energy.
- Családba való a Akita?
- A Akita gyerekekkel való összeférhetősége: With Supervision.
- Sokat vedlik a Akita?
- A Akita szőrhullása: Moderate.
- Milyen a Akita temperamentuma?
- méltóságteljes, bátor, rendkívül hűséges
Fajtaszabvány
Bevezetés
Az Akita fajtaszabványa azt írja le, milyen az ideális egyed külleme, felépítése, temperamentuma és – ahol ez értelmezhető – színe. A hangsúly mindig az egészségen, a terhelhetőségen és a kiegyensúlyozott testi felépítésen van. Nem kívánatosak azok a tulajdonságok, amelyek bármilyen módon ronthatják a kutya jólétét vagy működőképességét. Ha egy jellemző túlzott mértékben jelenik meg, az már hátrányt jelenthet. A kiállítási bírálatban azokat a színeket, jegyeket vagy testi jegyeket, amelyek elfogadhatatlanok, nem szabad jutalmazni.
Az Akita nagy termetű, erőteljes, éber kutya, erős csontozattal és tekintélyt sugárzó megjelenéssel. Feje széles és arányos, fülei kicsik és felállók, a fülvonal harmonikusan követi a nyak és a hát vonalát. Jellegzetes a nagy, erősen kunkorodó farok, amely jól kiegyensúlyozza a fejet és az egész testet.
Természete méltóságteljes, bátor és tartózkodó. Más kutyákkal szemben hajlamos lehet a dominanciára, ezért a korai, következetes nevelés és a jó szocializáció különösen fontos.
A fej nagy, de nem durva, a koponya lapos, a homlok széles, az áttörés határozott. Felülnézetből a fej tompa háromszög alakot mutat. A pofa erős és széles, az orr nagy és fekete; fehér színű kutyáknál az orr és az ajkak hússzínű pigmentációja is elfogadható. A szemek viszonylag kicsik, mandula alakúak, sötétbarnák. A fülek kicsik, vastagok, háromszögletűek, enyhén lekerekített végűek, és előre tekintenek.
Az állkapocs erős, szabályos és teljes ollós harapással. A nyak vastag, izmos és viszonylag rövid. Az elülső rész erős, a vállak határozottan izmoltak, a mellső lábak egyenesek és jó csontozatúak. A test valamivel hosszabb, mint magas, a mellkas mély és széles, a hát egyenes és szilárd. A hátulsó rész erős, izmolt, mérsékelt szögellésekkel. A mancsok tömörek, zártak és kemény talpúak.
A farok magasan tűzött, nagy és dús, a háton hordott, teljes vagy dupla kunkorban, és a vége mindig a hát vonaláig vagy az alá ér. A sarló alakú vagy lelógó farok nem kívánatos.
Mozgása lendületes, erőteljes és gördülékeny, közepes hosszúságú lépésekkel. A hát mozgás közben is feszes és egyenes marad, a hátulsó lábak az elülsőkkel egy vonalban haladnak.
A szőrzete kettős: a fedőszőr durva, egyenes és a testtől elálló, az aljszőrzet puha és sűrű. A nyaknál és a faron valamivel hosszabb lehet, de nem képez sörényt vagy zászlósságot. Szinte bármilyen szín elfogadható, kivéve a merle mintázatot, amely nem megengedett. Lehet egyszínű, csíkos vagy foltos is, a mintázat lehet maszkos vagy maszk nélküli, illetve lehet lánggal a homlokon.
A kanok marmagassága általában 66–71 cm, a szukáké 61–66 cm körül alakul. A szabványtól való minden eltérés hibának számít, és annak súlyossága attól függ, mennyire befolyásolja a kutya egészségét és jólétét.
Fontos megjegyzés, hogy a kan kutyáknak két, láthatóan normális, teljesen leszállt heréjüknek kell lennie. A kölyök választásakor pedig érdemes tudni: a megadott méretek irányadóak, de az egyes kutyák ennél kisebbek vagy nagyobbak is lehetnek.
Fajtaszabvány összefoglaló
Az akita fajtastandardja egy nagy termetű, erőteljes, határozott megjelenésű kutyát ír le. A fajta egyik legfontosabb jellegzetessége a széles, tompa háromszögre emlékeztető fej, a mély és erős pofa, a kicsi, sötét szem, az előre irányuló, felálló fül, valamint a nagy, magasan tűzött, hát fölé kunkorodó farok. Az összhatásnak kiegyensúlyozottnak, méltóságteljesnek és masszívnak kell lennie, túlzott durvaság nélkül.
A kanok ideális marmagassága körülbelül 66–71 cm, a szukáké körülbelül 61–66 cm. A test enyhén hosszabb, mint amilyen magas; szukáknál ez a hosszúság valamivel kifejezettebb lehet. A mellkas mély, nagyjából a marmagasság feléig ér, a csontozat pedig erős és súlyos.
A fej nagy, de arányos a testtel. Nyugalmi állapotban nem ráncos. A koponya széles és lapos a fülek között, az arcorri hajlat jól érzékelhető, de nem túl meredek. A pofa telt, erőteljes és mély, az állkapocs széles. A fej felülről nézve tompa háromszög alakú. A keskeny, finom vagy hegyes pofa nem kívánatos.
Az orr széles, általában fekete pigmentációval. Fehér kutyáknál a világosabb orr elfogadható lehet, de a pigmenthiány hibának számít, súlyos esetben kizáró ok. A szemek sötétbarnák, kicsik, mélyen ülők és enyhén háromszög formájúak. A szemhéjszél feszes és sötéten pigmentált. A fülek kicsik a fejhez képest, háromszög alakúak, kissé lekerekített végűek, széles alapúak, egymástól távol tűzöttek, és határozottan felállnak. A lógó vagy megtört fül nem felel meg a standardnak.
A harapás erős, az ollós harapás az ideális, de a harapófogó-harapás is elfogadható. Az előre- vagy hátraharapás súlyos eltérésnek számít.
A nyak rövid, vastag, izmos, és fokozatosan szélesedik a vállak felé. A hát egyenes és erős, az ágyék izmos. A mellkas széles és mély, a bordák jól íveltek. A has mérsékelten felhúzott. A bőr rugalmas, de nem laza.
A farok az akita egyik legfontosabb ismertetőjegye: nagy, erős tövű, dús szőrzetű, magasan tűzött, és a hát fölé vagy az oldalra kunkorodva hordott. Lehet háromnegyedes, teljes vagy dupla kunkor, de mindig a hát vonala fölött kell hordani. A sarlósan tartott vagy nem kunkorodó farok nem kívánatos, súlyos eltérésként értékelhető.
Az elülső végtagok egyenesek, erős csontozatúak, a vállak izmosak és mérsékelten dőltek. A könyök sem kifelé, sem befelé nem fordulhat. A mancsok macskamancs jellegűek: tömörek, jól zártak, vastag talppárnákkal. A hátulsó végtagok erősek és izmosak, csontozatuk illik az elülső részhez. A térd mérsékelten szögelt, a csánkok alacsonyan helyezkednek el, és egyenesen előre mutatnak.
A szőrzet kettős. Az aljszőrzet puha, sűrű és tömött, a fedőszőr egyenes, durvább tapintású, és kissé eláll a testtől. A fejen, a füleken és a lábakon rövidebb, a mar és a far tájékán valamivel hosszabb, a farok szőrözete pedig a legdúsabb. A túl hosszú, zászlós vagy selymes szőrzet nem felel meg az ideális típusnak.
Színben az akita változatos lehet: megengedett többek között a fehér, a csíkos és a foltos mintázat is. A színeknek tisztának, élénknek és harmonikus eloszlásúnak kell lenniük. Maszk vagy homlokcsík előfordulhat, fehér kutyáknál azonban nincs maszk. A foltos egyedeknél a fehér alapszínen nagy, jól elhelyezett színes foltok jelennek meg. Az aljszőrzet árnyalata eltérhet a fedőszőr színétől.
Mozgása lendületes, erőteljes és kiegyensúlyozott, közepes lépéshosszal. A hát mozgás közben is feszes és egyenes marad, a végtagok elöl és hátul összhangban mozognak.
Jellemében az akita éber, bátor, méltóságteljes és határozott. Gazdájához erősen kötődik, idegenekkel szemben tartózkodó lehet. Más kutyákkal, különösen azonos neműekkel szemben domináns vagy kevésbé toleráns viselkedést mutathat, ezért következetes nevelést, korai szocializációt és felelős tartást igényel.
Nagy testű, erős felépítésű és figyelmes kutya, sok tömeggel és robusztus csontozattal.
Szín és megjelenés
Az akita színeiben nagy a változatosság, és a fajta standardja több elfogadott szín- és mintaváltozatot is ismer. Előfordulhat fekete, fehér, vörös, barna, fakó, csíkos (brindle), valamint ezek fehérrel kombinált változata. Gyakori lehet a fekete fedőszőrzettel vagy fekete maszkkal megjelenő fakó és vörös szín is. Egyes egyedeknél pinto mintázat, ezüstös árnyalatok, illetve különféle jegyek és maszkok is megjelenhetnek.
Fontos tudni, hogy a szín csak egy szempont a választásnál. Bár a küllem része a fajta jellegének, a kutya egészsége, természete és a megbízható tenyésztés sokkal fontosabb. Az akita kiválasztásakor érdemes először ezekre figyelni, és csak ezután a színre.
Színek
Jelölések
További információ
Galéria



Források: AKC, The Kennel Club. Magyar fajtáknál: MEOESZ.




